Mit tehetnek a gazdák, ha kárt okoznak a vadak a terményben?

A hivatkozott törvény meghatározza, hogy pontosan mit tekint vadkárnak. Ez alapján vadkárnak minősül a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár tíz százalékot (természetes önfenntartási érték, mely a vadállomány életfeltételeinek kielégítésére szolgál) meghaladó része.

Fontos, hogy a vadkár tíz százalékot meghaladó részét a bekövetkezett összes kár alapján kell számolni. Emellett abban az esetben, ha a vadászatra jogosult a jóváhagyott éves vadgazdálkodási tervben a gímszarvasra és a vaddisznóra előírt elejtési tervszámokat nem teljesíti, akkor a következő vadászati évben a bekövetkezett vadkár teljes egészében a vadászatra jogosultat terheli.

A törvény előírása szerint a vadkár megtérítésére az köteles, aki a kárt okozó vadfajjal vadgazdálkodási tevékenységet folytat és annak vadászatára jogosult, valamint akinek vadászterületén a károkozás bekövetkezett.

A mezőgazdaságban okozott vadkár a vad táplálkozása, taposása, túrása vagy törése következtében a szántóföldön, a gyümölcsösben és a szőlőben a mezőgazdasági kultúra terméskiesését előidéző károsítás.

A gyümölcs-, illetve szőlőtelepítésben bekövetkezett vadkár pénzértékét a pótlás mértékének arányában kell meghatározni.

A jogszabály alapján a mezőgazdasági vadkárt a vadkárfelmérési szabályok szerint az alábbi időszakokban lehet bejelenteni, igényelni:
őszi gabona: október 1. – július 31.
tavaszi gabona: április 1. – augusztus 31.
kukorica: április 15. – november 15.
burgonya: április 15. – október 15.
napraforgó, szója: április 15. – szeptember 30.
borsó: március 1. – augusztus 30.
szőlő, gyümölcsös: egész évben.

A kárigényt a kár bekövetkezésétől, illetve észlelésétől számított tizenöt napon belül írásban kell közölni a kárért felelős személlyel.

Amennyiben a károsult és a kárért felelős személy között a kárigény közléstől számított öt napon belül nem jön létre egyezség a kár megtérítéséről és a kártérítés mértékéről, a károsult a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől öt napon belül írásban vagy szóban kérelmezheti a károsult és a kárért felelős személy közötti egyezség létrehozására irányuló kárfelmérési eljárás lefolytatását.

A kár megállapítását a szükséges képesítéssel rendelkező kárszakértő végezheti, akit a jegyző három munkanapon belül rendeli ki. A kár felmérését a kirendeléstől számított öt napon belül kell lefolytatni.

Ezt követően a vadászatra jogosult, illetve a föld használója az egyezség meghiúsulása esetén három munkanapon belül kérheti másik szakértő kirendelését a költségek előlegezése mellett.

Ebben az esetben a kárral érintett földterületen lévő termények betakarítására csak az újabb szakértői vizsgálat befejezése után kerülhet sor. A szakértő az eljárása során köteles a kárfelmérésről készült jegyzőkönyvet haladéktalanul átadni a jegyzőnek. A jegyző a szakértői vadkárfelmérési jegyzőkönyvben foglaltak alapján egyezség létrehozását kísérli meg a felek között a kár megtérítésére vonatkozóan.

Abban az esetben, ha a felek között nem jön létre egyezség vagy az nem hagyható jóvá, a jegyző az eljárást megszünteti. A károsult gazda az eljárást megszüntető végzés véglegessé válásától számított harminc napon belül kérheti a bíróság előtt kárának megtérítését, mely határidő elmulasztása jogvesztéssel jár, ezért figyelemmel kell rá lenni – hangsúlyozták végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértői.

https://das.hu/