szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Öt ves pernek lett vége, jogerősen is igazat adott a bíróság a kishantosiaknak abban az ügyben, amelyben az állam az ellenük küldött biztonsági őrök költségeit is rajtuk akarta behajtani.

„Ez egy csoda” – így kommentálta Ács Sándorné, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ vezetője a perükben hozott jogerős ítéletet. A tucatnyi eljárás közül ez az a per, amelyikben az állam követelt kamatostul közel 15 millió forintot a Kishantosi Vidékfejlesztési Központtól és a Greenpeace Magyarországtól. Azért kellett volna fizetniük, mert a 2013-ban elpályázott földjeikre, mivel éppen folytak még a birtokvédelmi perek, nem engedték fel az új gazdákat.

A földek új bérlői azonban ráhajtottak traktorjaikkal a földekre, ennek a biztosítására hívtak oda biztonsági őröket, végül ennek a költségeit perelte az állam az utolsó, most befejeződött perben. Most ezt a pénzt nem kell kifizetnie a kishantosi gazdaságnak, miután helyben hagyta a Fővárosi Törvényszék a Pesti Kerületi Bíróság döntését.

A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ összes megművelt területét másnak adta az állam a 2012-13-ban kiírt földpályázatokon, így a Központnak lényegében megszűnt a tevékenysége, és a jövedelmeinek forrása is. Még ezt megelőzően, 2011-ben megvásárolták a Központ épületeit a hozzá tartozó, kilenchektáros területtel, jelenleg itt folytatnak főként oktatómunkát. Ha a kamatostul közel 25 millió forintra rúgó összeget ki kellett volna fizetniük, akkor akár a Központ működését is meg kellett volna szüntetniük.

A mostani volt az utolsó itthoni per, amely a kishantosi gazdaság zűrös földelvételével kapcsolatban zajlott, de Strasbourgban még van egy, a legfontosabb ügy. Egy legfelsőbb bírósági szinten pernyertes ügyre hivatkozva, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ azt szerette volna a hazai bíróságon elérni, hogy a pert megnyerő gazdálkodóhoz hasonlóan, aki a pályázati "földosztást" megelőzően megművelt földjét perelte vissza, ők is visszakapják a területüket. Ám az ő esetükben a Kúria azzal dobta vissza a kérelmüket, hogy attól, hogy egy egyező ügyben egy adott ítélet született, azt nem kell másutt is alkalmazni. Így ebben az ügyben a Greenpeace és a kishantosi gazdaság a strasbourgi bírósághoz fordult.