Varga Mihály pénzügyminiszter és Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója bemutatták az ÁKK 2021-es finanszírozási tervét – vagyis azt, pontosan milyen forrásokból tervezik finanszírozni az államháztartás tetemes hiányát.

A hiánycélt egyébként a Pénzügyminisztérium immár a hazai össztermék (GDP) 6,5 százalékára várja – ezt a költségvetés novemberi egyenlegéről beszámoló közleményben elbújtatva jelentették be.

A vártnál is rosszabb év az idei

Sajnos az egész évet a világjárvány uralta, a gazdaság visszaesése nagyobb, mint a 2008-as pénzügyi válság idején - kezdte a tájékoztatót Varga Mihály a Portfolio.hu beszámolója szerint.

A kormány most azzal számol, hogy a GDP idén 6,4 százalékkal esik vissza, a hiány pedig a nemzeti össztermék 9 százaléka körül alakul. A GDP-arányos adósságunk ezzel párhuzamosan várhatóan 80 százalékra emelkedik.

A fenti számokkal Varga Mihály valamelyest ismét rontott a kormány előrejelzésein, eddig 9 százalékot közelítő éves hiányról és 80 százalékot közelítő államadósságról volt szó.

Jövőre is nagy lesz a hiány

2021-ben a nettó finanszírozási igény várhatóan 3332 milliárd forint lesz, ezt két forrásból biztosítják:

• Mintegy felét a forintkötvény-piacról, a mostaninál gyakoribb csereaukciókkal és egy új 30 éves zöld forintkötvény kibocsátása is szerepel a tervek között.
• A lakossági piacról elsősorban a MÁP+ sikerére alapozva vonnának be jelentős forrást.

A költségvetés 2021. évi nettó finanszírozási igénye 3332 milliárd forint, amelyet 1913 milliárd forint nettó állampapír-kibocsátás, illetve a 2020-ban képzett likviditási tartalékok csökkenése, valamint a 2020. novemberi devizakötvény-kibocsátás finanszírozza – írja a bejelentéshez kapcsolódó közleményében az ÁKK.

Kurali Zoltán tájékoztatása szerint a 3332 milliárd forint így áll majd össze részletesebben:

• 732 milliárdot tehetnek ki az idei tartalékok, ezen belül 687 milliárd az idei devizakibocsátás felhasználása,
• 1000 milliárd forint lehet a lakossági állománynövekedés,
• 1600 milliárd forintot pedig a forintkötvény-piacról finanszírozhatunk.

2021-ben nincs szükség devizakötvény-kibocsátásra a 2020. novemberében végrehajtott előfinanszírozás miatt, amelyet a 2021-ben lejáró devizakötvények törlesztésére használ fel az ÁKK. A jövő évi tervezett deviza projekthitelek (pl. EIB, SURE), az adósságkezelés céljait elősegítő egyéb devizaadósság-kibocsátás(pl. P€MÁP), illetve a magas kamatozású, rövid lejáratú devizakötvények esetleges visszavásárlása mellett 2021-ben csökken a devizaadósság aránya

A kormány 2021-re 3,5 százalékos GDP-növekedést vár. Ha a recesszió idén 6,4 százalékos lesz, akkor ez azt jelenti, hogy a magyar gazdaság legkorábban csak 2022-ben éri el újra a 2019-es szintet, vagyis a kilábalás elnyújtott lesz.