Tetszett a cikk?

Az idei év történései után felesleges ajándékok helyett valóban érdemes inkább családunk és barátaink öngondoskodását támogatni. De miért fontos, hogy idejében elkezdjük bebiztosítani a jövőnket? Hogyan álljunk neki? Mik azok a szempontok, amik alapján kiválaszthatjuk a számunkra legmegfelelőbb öngondoskodási eszközt? Interjúnk Nagy Csabával, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) elnökével.

HVG BrandLab: Miért fontos, hogy tegyünk valamit annak érdekében, hogy gondtalan legyen a jövőnk? Mit javasol annak, aki most látja elérkezettnek az időt arra, hogy elkezdjen gondoskodni a jövőjéről?

Nagy Csaba: A pénztári megoldások sokoldalúságának köszönhetően egyszerre tudunk rövid- és hosszútávú öngondoskodási célokat megvalósítani. A kulcs a tudatosság és a tervezés.  Az egészségpénztári megtakarításoknak köszönhetően rövidtávon tudunk az egészségügyi költségeinkre tartalékot képezni, illetve a 20 százalékos adóvisszatérítésnek köszönhetően ugyanannyiból még többet félretenni.

Különösen a mostani helyzetben aktuális, hogy az egészségpénztári megtakarítások segítségével lehet számos gyógyszert vagy vitamint kiváltani, és a magánegészségügyi ellátásban is számos költségre nyújt fedezetet, amivel nemcsak pénzt, hanem időt is megspórolhatunk magunknak. Vélhetően ennek a sokoldalúságnak is köszönhető, hogy 2020 harmadik negyedévében a tavalyi év azonos időszakához képest nőtt az egészségpénztárak taglétszáma, az egyéni befizetések összege, valamint az igénybe vett szolgáltatások összértéke is.  

A nyugdíjpénztári megtakarítások ezzel szemben akkor igazán eredményesek, ha hosszú éveken keresztül folyamatosan, akár kis összeget kitartóan gyűjt az ember – viszont annál kifizetődőbbek! Az utóbbi években egyre inkább hallhattuk a „holtig tartó munka” kifejezését, azonban azoknak nem kell ettől tartaniuk, akik a nyugdíjas öngondoskodásra is elég nagy hangsúlyt fektetnek. Ha nem szeretnénk családtagjainktól függeni időskorunkban, fontos lehet már évekkel előre gondolkodni.

Nagy Csaba, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) elnöke

Mielőtt valaki belevág, érdemes előre átgondolnia, milyen öngondoskodási formát választana szívesen, és mennyire kockázatvállaló a pénzügyeivel kapcsolatban. A befizetett összeget a befektetési szakértők beforgatják az adott portfóliónak megfelelő befektetési eszközökbe (például állampapírba, részvénybe és befektetési jegybe).

A havi jövedelem hány százalékát ildomos fordítani e célra?

Annak, aki most kezd el megtakarítani, kétségtelenül át kell gondolnia, mekkora összeget tud erre fordítani. Ugyanakkor nem kell nagy összegben gondolkodni, mindenki az élethelyzetéhez igazodóan alakíthatja ki megtakarításának összegét. Már havi 5 ezer forint befizetéssel is érdemes belevágni az öngondoskodásba, ennyivel is hosszútávon nagy eredményeket lehet elérni.

A választás során indokolt mérlegelni az egyéni hozamelvárásokat, illetve a személyes kockázatviselési hajlandóságot, amely függhet a tag élethelyzetétől, korától, anyagi lehetőségeitől, jövőbeli terveitől. A választható portfóliók meglehetősen eltérő kockázati szinteket képviselhetnek. Az egészségpénztárak esetében nem a hosszú távú befektetés az elsődleges cél, akkor is jól jár a pénztártag, ha a szolgáltatás igénybevétele előtt közvetlenül tölti fel pénztári egyenlegét.

Hogyan válasszuk ki, hogy mennyit költsünk nyugdíj- és mennyit az egészségre való előtakarékoskodásra?

Semmiképp nem bátorítanánk senkit arra, hogy az egyiket vagy a másikat válassza inkább, hiszen mindkét megtakarításnak megvannak a maga előnyei. Aki komolyan el szeretné kezdeni az öngondoskodást, annak érdemes mindkét opciót megfontolnia, tisztázni magában, milyen céljai vannak. Az egészségpénztári megtakarítások elsősorban az egészséges élethez szükséges feltételek biztosításához nyújtanak megfelelő anyagi hátteret, míg a nyugdíjpénztári megtakarítás az anyagi gondoktól mentes nyugdíjaskor záloga. Éppen ezért érdemes diverzifikálni, és mindkettőt alkalmazni.

Többféle öngondoskodási forma is létezik, miért éppen a pénztárakat érdemes választani, mik lehetnek ezek előnyei a többivel szemben?

A párnacihával szemben egyértelműen az a pénztárak előnye, hogy a megtakarítás gyarapodni is tud, hiszen pénzügyi szakértők fektetik be a befizetett összeget. Így még különösebb pénzügyi ismeretek sem szükségesek az eredményes megtakarítás érdekében. Emellett a pénztárak egyik legnagyobb előnye abban rejlik, hogy nonprofit szervezetek, vagyis amit az emberektől kapnak, azt az utolsó cseppig vissza is adják a tagoknak. A pénztárak melletti további érv az alacsony költség. Ha megnézzük a pénztári megtakarítások teljes költségmutatóját, egyértelműen látszik, hogy ezek a megtakarítási formák jóval versenyképesebbek.

Rendre felmerülő kérdés: hány éves korban érdemes elkezdeni a jövőről való gondoskodást? Egyáltalán: lehet-e ezt korhoz kötni, vagy vannak ennél fontosabb szempontok is?

Az öngondoskodást érdemes minél korábban elkezdeni, akár az egészségpénztári megtakarításokról, akár a nyugdíjpénztáriról beszélünk. Utóbbi esetében egyszerűen azért, mert minél korábban kezdjük el, annál több időnk lesz megfelelő nagyságú megtakarítás összegyűjtésére. Utóbbi esetében pedig egy olyan sokoldalú öngondoskodási formáról beszélhetünk, ami életünk szinte minden szakaszában segítséget nyújthat, akár egy fogorvosi kezelésről, a lakáshitelünk törlesztéséről, gyerekszületési támogatásról vagy éppen a magánegészségügyi ellátás költségeiről van szó.

A nyugdíjpénztári megtakarítások mellett döntők számára fontos lehet továbbá az is, hogy hány évük van hátra a nyugdíjkorhatárig. Aki már fiatalon nekikezd a megtakarításnak, annak szakértőink azt javasolják, merjen kockázatot vállalni. Azoknak azonban, akik 5-10 év távlatában már elérik a nyugdíjkorhatárt, inkább a kiegyensúlyozott, óvatos, kockázatkerülő befektetési csomagokat ajánljuk.

Mi a teendő, ha nem magunkról, hanem a szeretteinkről szeretnénk gondoskodni – esetleg karácsonyra is egy öngondoskodási formával lepnénk meg őket –, hogyan találjuk meg a nekik legmegfelelőbb módozatot?

Az idei év történései után felesleges ajándékok helyett valóban érdemes inkább családunk és barátaink öngondoskodását támogatni. Arra pedig, hogy beszálljunk szeretteink megtakarításába, mind az egészségpénztári, mind a nyugdíjpénztári megtakarítások esetében lehetőség van. Saját egészségpénztári megtakarításunkhoz ugyanis társkártya igénylésére van lehetőség, ami lehetőséget teremt arra, hogy hozzátartozók is hozzáférjenek a számlán lévő megtakarításhoz, illetve szolgáltatási kedvezményezetteket lehet megjelölni, így a nevükre kiállított számlák is elszámolhatók az egészségszámla terhére.

Aki hozzátartozója, ismerőse időskori megtakarítását szeretné gyarapítani, az tud utalni szerette nyugdíjpénztári számlájára. A biztonságos, egészséges élet vagy a boldog nyugdíjaskor jövőképe sokkal szebben fog mutatni a fa alatt, mint egy új fejhallgató, könyv vagy ruhadarab.

Most olyan speciális időket élünk, amilyet még soha: mennyire befolyásolta a koronavírus-járvány a pénztári (nyugdíj- és egészségügyi) szektort? Hogyan alakultak a befizetések, illetve a taglétszám?

A tagpénztárak eredményei alapján eddig az látható, hogy a tagok láthatóan bíznak a pénztárakban, tudják, értik, hogy befektetéseik jó, biztos helyen vannak. Sőt, büszkén mondhatom, hogy a pénztárszektor egyelőre úgy tűnik, vírusálló, ugyanis a kezdeti várakozásainkat felülmúlták az idei év eredményei. Teljes képet természetesen csak a teljes éves eredmények ismeretében kaphatunk majd, de az látszik, hogy a teljes szektor gyorsan és hatékonyan reagált a koronavírus teremtette helyzetre, és számos digitális szolgáltatást tett elérhetővé.

A pénztártagok nemcsak kitartottak mind a nyugdíjpénztári, mind az egészségpénztári befektetéseik mellett, hanem még növelték is azokat. Emellett a taglétszám is mindkét területen stabil maradt, a kezelt vagyon pedig emelkedni tudott. Ez azt jelenti, hogy a pénztári szektor stabil, és továbbra is mintegy kétmillió ember számára segít a boldog nyugdíjaskor, valamint az egészséges élet anyagi feltételeinek megteremtésében.

Ami a nyugdíjpénztári szektort illeti, leginkább a stabilitás jellemezte ezt az évet. A taglétszám állandó maradt: továbbra is több mint egymillió tagot számlálunk, a pénztárak vagyona pedig így is növekedni tudott, mintegy 3,1 százalékkal.

Az egészségpénztári szektorban jelentősebb növekedést tapasztaltunk. Összességében mind a taglétszám, mind a befizetések gyarapodni tudtak.

Mindkét pénztár esetében elmondható, hogy az adó-visszatérítéseknek köszönhetően év végén jelentősen megnő a befizetések összege.

Az érezhető, hogy a Covid-19 hatására nőtt a magyarok egészség-tudatossága?

Bár egyértelmű összefüggések levonására nincsenek alkalmas adataink vagy kutatásaink, az látszik, hogy a pénztárszövetségbe (ÖPOSZ) tömörülő pénztárak pénztártagjai nem rettentek meg a járvány kihívásaitól. A szövetség tagjaihoz érkező befizetések alapján is ez látszik, 2020 harmadik negyedévére megközelítette az egymillió főt az egészségpénztárak taglétszáma, 3,6 százalékos bővülést követően, a 929 ezer fős tagságnak átlagosan 61,45 ezer forintos egyéni számlaegyenlege van.

Az egészségpénztárak összvagyona több mint 10 százalékos növekedéssel, 57,1 milliárd forintra gyarapodott, a befizetések aránya 80-20 százalék az egyéni megtakarítók javára. Míg az egyéni tagdíjak összege 8,9 százalékot növekedett, a munkáltatói befizetések mértéke ugyanennyit csökkent.  2020. harmadik negyedév végéig az egyéni befizetések összértéke 7,1 milliárd, a munkáltatói befizetések pedig 1,7 milliárd forint nagységrendet értek el.

Az év vége általában az adóoptimalizálás időszaka, sokan ilyenkor fizetnek be nagyobb összegeket a pénztárakba, hogy érvényesítsék az adókedvezményt. Az idén is számítanak „rohamra”? A pandémia pozitív vagy negatív irányba változtathatja meg az elmúlt években megfigyelt tendenciákat?

Az eddigi inkább pozitív eredmények alapján arra számítunk, hogy ez a tendencia nem fog jelentősen változni az idén sem. Az adóoptimalizálási időszak valóban sokkal magasabb befizetéseket von maga után, az elmúlt éveknek egyértelműen ez a tapasztalata. Évről-évre azt tapasztaljuk, hogy a befizetések jelentős része, mintegy 40 százaléka az utolsó negyedévben érkezik mind az egészség-, mind a nyugdíjpénztárak esetében. Az idei év növekvő tendenciái is azt mutatják, hogy a pénztárakba vetett bizalom töretlen, az idei év végéig még számítunk magasabb számú és összegű befizetésekkel.

2019 óta nemcsak az egyéni, hanem a munkáltatói pénztári tagdíjbefizetések után is jár az adó-visszatérítés, így azok a munkavállalók, akikről ilyen módon gondoskodik a munkáltatója, élhetnek a maximum 150 ezer forintos adó-visszatérítés lehetőségével, ez pedig várhatóan továbbra is fel fogja lendíteni az eredményeket.

Adó-visszatérítést idén is sort igényelhetnek a tagok: a befizetéseket december 31-ig várják a pénztárak. Itt azonban az utolsó befizetések folyósításának határideje az ügyintézési idő miatt hamarabb van. A legtöbb pénztár a december 28-ig elindított befizetéseket fogadja be, attól függően milyen fizetési módot választanak a pénztártagok. Arról, hogy az adott pénztári tagnak milyen határidőt kell betartania, annál a pénztárnál érdemes érdeklődni, ahol tagsággal rendelkezik.

A tartalom az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) megbízásából, a HVG BrandLab produkciójában készült. A cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.

A józsefvárosi önkormányzat ellen döntött a Kúria

A józsefvárosi önkormányzat ellen döntött a Kúria

Eltanulta Orbán Viktortól, és gyakorolja a pávatáncot a szerb elnök

Eltanulta Orbán Viktortól, és gyakorolja a pávatáncot a szerb elnök

Csányi Sándor: Legnagyobb felvásárlására készül az OTP

Csányi Sándor: Legnagyobb felvásárlására készül az OTP

Még hogy a dízel halott: épp most csinálták meg a dízelmotort, ami minden eddiginél hatékonyabb

Még hogy a dízel halott: épp most csinálták meg a dízelmotort, ami minden eddiginél hatékonyabb