szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Napra pontosan 70 évvel ezelőtt, 1950. május 7-én nyitották meg Budapest nemzetközi repülőterét. Az elmúlt hét évtizedben utasok százmilliói és repülőgépek milliói fordultak meg a ferihegyi futópályákon és terminálépületekben.

Hét évtized, több mint 240 millió utas, mintegy 3 és fél millió fel- és leszállás, 2 millió tonna áru – röviden és számszerűen így foglalható össze Budapest ma hetven esztendeje működő nemzetközi repülőterének története – írta a közleményében a légi kikötőt üzemeltető Budapest Airport.

Az 1950. május 7-én tartott nyitóünnepség óta a repülőtér 25 569 napot üzemelt, a koronavírus-járvány előtti időszakban a dolgozók már napi 40-44 ezer utast és átlagosan 336 járatot kezeltek, a repülőgépek pedig 2019 végére 153 külföldi célállomással kötötték össze Budapestet.

A budapesti repülőtér a XVII. és XVIII. kerület, valamint Vecsés határán, 1515 hektáron terül el, ami körülbelül 15 Margit-szigetnek felel meg. Ezen a hatalmas területen több mint 200 épület található: számos raktár, irodaház, saját erőmű, rendőrség és tűzoltóság, utasforgalmi és logisztikai létesítmény.

Sztraka Ferenc; Baranyi Róbert / Budapest Airport

A repülőtérnek 1950-ben, a megnyitás évében csaknem 50 ezer utasa volt. 2019-re a forgalom rekordot döntött:

 16,2 millió utas fordult meg a légi kikötőben, ami 325-szörös utasforgalmi növekedést jelent a 70 év alatt.

 A megnyitáskori 21 ezer négyzetméter területű terminál-kapacitás idénre meghaladja a 103 ezret.

A becsült adatok szerint az elmúlt 70 évben összesen nagyjából 430 millió (kézi- és feladott) poggyász volt a repülőtéren. Jelenleg 2290 méter hosszúságú, 531 szalagtagból és ellenőrző eszközből álló csomagszállító szalag biztosítja a poggyászok mozgatását, a 74 check-in pulttól az osztályozó csarnokig.

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér két pályával rendelkezik: a 70 éves I. futópálya 3009 méter hosszú és 45 méter széles, az 1983-ban üzembe helyezett II. pedig 3707 méter hosszú és 45 méter széles. A repülőtér gurulóút-hálózata 18 kilométer hosszú, forgalmi előterei – amelyek az 1. terminál, a 2. terminál és a Cargo City előtt terülnek el – összesen több mint 503 000 négyzetmétert tesznek ki. Ma egy időben akár 75 repülőgép fér el rajtuk, a 2. terminál forgalmi előterén 38 repülőgép kiszolgálását lehet egy időben elvégezni. Az utasok beszállítását idén nyártól összesen 57 beszállítókapu és 17 utashíd segíti.

Sztraka Ferenc; Baranyi Róbert / Budapest Airport

Ami pedig az áruszállítást illeti: hét évtized alatt nagyjából 2 millió tonna árut kezelt a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér. Míg a reptér történetének első évtizedében átlagosan évi háromezer tonna áru érkezett vagy indult Budapestre/ről, 2020-ra a teheráru-kezelő kapacitása elérte az évi 250 ezer tonnát. Csak az elmúlt öt évben a repülőtér cargo forgalma 60 százalékkal, mintegy évi 150 ezer tonnára nőtt.

A tavaly átadott légiáru-kezelő bázis is számtalan érdekes adattal büszkélkedhet:

  • a Cargo City épületeinek teljes területe 32 850 négyzetméter,
  • 32 ezer négyzetméter alapterületű – körülbelül 6 focipálya nagyságú – forgalmi előterén egyidejűleg akár két, egyenként 440 tonna maximális felszállósúlyú Boeing 747-8F típusú repülőgépet is ki lehet szolgálni.
  • Az előtér és a hozzá tartozó gurulóút 15 000 köbméter bazaltbeton felhasználásával készült – ugyanennyi vízzel 6 olimpiai úszómedencét lehetne megtölteni.
  • A forgalmi előtér 65 cm vastagságú és rendkívül nagy teherbírású; akár nyolcvan afrikai elefánt is biztonságosan álldogálhatna rajta