Későn jött a kormányzati támogatás a cégeknek, és nem is biztos, hogy segít
Mire elindult a kormány bértámogatási programja, sok cég már nem tudott élni vele. Van, ahol félgőzzel sem tudtak újraindulni, és ahol mégis, más eszközökkel próbálnak túlélni. Körkép két hónappal a veszélyhelyzet bejelentése után.
Március közepén megállt az élet, a legtöbb cég hibernálta magát legalább két hétre, de jellemzően inkább egy hónapra. Már a leállási időszakban is eltérően oldották meg a munkavállalóik parkoltatását, most hasonlóan változatos megoldásokkal térnek vissza a tettek mezejére. Egy akkor készült felmérés szerint a munkáltatók tíz százaléka tervezett elbocsátásokat, az azóta nyilvánosságra hozott foglalkoztatási adatok szerint csak márciusban, amikor a veszélyhelyzetet kihirdette a kormány, 56 ezren veszítették el az állásukat. A becslések szerint mostanra a munkanélküliek száma bőven 300 ezer felett lehet, Orbán Viktor pénteken arról beszélt, hogy 163 ezren vannak, akik valamiféle támogatásban is részesülnek közülük. Mivel a korábbi évek statisztikái szerint jellemzően az álláskeresők mintegy fele kap támogatást, ezért akár mindkét szám igaz lehet.
Vattamunkások nélkül indul a mentés
Első körben mindenütt a kölcsönzött munkaerőtől, vagy az egyszerűsített foglalkoztatásban levőktől váltak meg. Persze voltak helyek, ahol a létszámhoz már a veszélyhelyzet bejelentése előtt hozzányúltak. Az év elején például a Mercedesnél leépítések kezdődtek, amelyet a német gyár passzív leépítésként magyarázott. Ez azt jelentette, hogy a lejáró szerződéseket nem hosszabbították meg. Cikkünk megjelenése után a Mercedes-Benz azt emelte ki: "társaságunknál nem történt elbocsátás a világjárvány kitörésével összefüggésben".
Az orosházi Linamarnál a szakszervezet becslése szerint nagyjából ötszáz bérmunkástól vált meg a cég a márciusi leálláskor, és a Continental makói üzemében is küldtek el kölcsönzött munkásokat. Az oroszlányi Wescastnál sem hosszabbítottak szerződést a bérmunkásokkal, a körösladányi Henkel még februárban jelentette be a termelés átszervezését, ezzel együtt a bérmunkás szerződések megszűnését is.
Az ilyen, munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött bérmunkásoktól a legkönnyebb megszabadulni, hiszen a kölcsönző cég a megrendelő vállalkozásokhoz akkor küldi a munkásait, ha nő a megrendelés, időszakosan van igény a többletmunkára – most pedig épp az ellenkezőjét láthatjuk. Nem ez az egyetlen hátulütője ennek a foglalkoztatási formának a dolgozók számára. Ők jellemzően nem kapnak plusz juttatásokat, a "felmondás" után nem jár nekik végkielégítés, gyakorlatilag semmiféle kötelezettsége nincs a munkahelynek a munkabér kifizetése, illetve a Munka Törvénykönyvének vonatkozó részeinek betartásán túl.
A bérmunkásokat a kölcsönző cég odairányítja, ahol éppen igény van a munkájukra. Egyik riportalanyunkat a szarvasi vasipari kölcsönzőcégen keresztül alkalmazta, majd a cég az első körben küldte el – a többi bérmunkással együtt – majd fél évvel azelőtt, hogy a vállalat 2019 elején teljesen bedőlt. Innen Kecskemétre került egy szerszámgépeket gyártó üzembe, később pedig Veszprémben landolt. Az általunk megismert 2018-as szerződésből az is kiderült, hogy 15 nap fizetett szabadság járt neki, ami kevesebb, mint az alkalmazottaknak kötelezően biztosított éves szabadság, és ez független a kortól és munkában eltöltött időtől is. Több munkaerő-közvetítő céget is megkerestünk, hogy mit nyújtanak a velük szerződött munkásoknak két kiközvetített munka között, de egyikük sem kívánt nyilatkozni.
A sors fintora, hogy a kormány ezt a foglalkoztatási formát tekintheti kiútnak a jelenlegi helyzetben. Legalábbis erre utal, hogy stratégiai megállapodást kötött a napokban az egyik legnagyobb kölcsönző céggel, a Prohumán 2004 Kft.-vel. Erre utalhat az is, hogy a miniszterelnök pénteki interjújában azt közölte: a közmunkán és a hadseregbe való felvételen túl azoknak, akik elveszítik a munkájukat úgy nyújthat segítséget az állam, hogy az állami tulajdonú cégek pluszfeladatai miatt megnövekedett munkaerőigényét "időlegesen" felvett dolgozókkal elégítik ki.
Félgőzzel
A kölcsönzött munkavállalók "kiszervezése" utáni második lépés a csökkentett termelés, amelyre szintén találunk példát, esetleg a munkaidőkerettel kombinálva. Élt ezzel a Mercedes is. A kecskeméti üzemben az újraindulásnál legfeljebb 15 százalékkal csökkent a jövedelem a békebelihez képest, és a leállás idején összehozott "negatív órákat" is sikerült a múlt hónapra lenullázniuk, így a kétéves keretben tiszta lappal indulnak a dolgozók május elejétől. A munkáltató a 320 ezer forintos vakációpénz felét is kifizette a dolgozóknak, kompenzálva a lecsökkent jövedelmet.
A Mercedes-Benz azt közölte ezzel kapcsolatban: "A Vasas és az MTSZSZ szakszervezetekkel kidolgozott megegyezés a Vakáció Juttatás egyszeri csökkentését foglalja magában, a bérezési csoporttól függő mértékben. Ezenkívül abban is megállapodtak a felek, hogy április hónapra, a gyártás leállásának időszakára az úgynevezett jelenléti bónusz nem kerül kifizetésre. Ezeknek a lépéseknek köszönhetően a Mercedes-Benz gyár minden munkatársának alapbérét, valamint a 2018 végén kötött bérmegállapodás további elemeit – az ideiglenesen bevezetett egy- illetve kétműszakos gyártás ellenére – sikerült a gyár újraindítását követően is változatlanul megőrizni."
Az Audi győri gyárában éppen egy újabb béremelést koronáztak meg, az alapbéreket egységesen 46 ezer forinttal emelték április elsejétől. A vállalat is újraindult április elején, az biztos, hogy itt is csökkentett üzemmódban jár a motor, de a cég tájékoztatása szerint a béreket megkapták a dolgozók. Az Audi győri gyárában április közepén a közel 13 ezer dolgozó töredékével indult újra egy műszakban, mostanra az alkalmazottak fele állt munkába. Munkatársakat nem bocsátott el a vállalat, a gyárleállás teljes időtartama alatt biztosították a teljes jövedelmet, munkabérük nem csökkent. A kisebb autóipari beszállítóknál viszont úgy tűnik, hogy biztosan nem ússzák meg a visszavágást.
A kétéves munkaidőkeret szerint szervezték meg a munkát a békéscsabai Linamar Hungary Zrt.-nél is, ahol a mezőgazdasági gépgyártó részlegnél indult el a gyártás, illetve az egyik alkatrészgyártójuknál is elindult néhány sor, de ott még a munkások töredéke állt be. „Vannak, akik negatív munkaidőkeretben ülnek otthon, aztán majd ledolgozzák, amikor lesz munka” – mondja a Vasas Szakszervezet helyi vezetője. Tóth Zoltán szerint így most mindenkinek csökkent a jövedelme, mert ugyan az alapbérüket megkapják, de a békeidőben erre még minőségi pótlékot és a túlórákért járó pénzt is megkapták, ami most nincs, így átlagosan bruttó 40-50 ezer forinttal kevesebbet visznek haza. A munkaidőkeret szerződések miatt ez így is maradhat két évig. Azt azonban az érdekvédő sem tudhatja, hogy pontosan meddig, és hogy milyen változást hozhat a bértámogatás.
Április 23-tól a Continental cégcsoport makói üzemében is csökkentett üzemmódban indultak el a gyárak, Radics Gábor, a Gumiipari Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint ez az alapbérek 25 százalékos csökkenését jelenti, és a pótlékoktól is elesnek, így összesen felére csökken a jövedelmük.
Frissítés: Cikkünk megjelenése után a Continental jelezte: a munkatársak a pótlékot is megkapják, illetve nem 50%-kal, hanem 25%-kal csökken három hónapon keresztül a jövedelmük, mivel vállalták erre az időszakra a 25%-kal rövidített munkaidőt.
Miközben tehát a tőkeerős nyugati cégek megtehetik azt, hogy akár a leállás idejére is fizetnek, a kisebb cégek esetében állami segítség nélkül nem mindig lehet ez a megoldás. Így kényszerültek sokan fizetés nélküli szabadságra: így járt egy olvasónk, egy Dunántúlon működő autóipari beszállító alkalmazottja, aki egy hónapon át maradt jövedelem nélkül. A veszélyhelyzet kihirdetése után még kiadták számára az időarányos szabadságot, majd április 7-től a fizetetlen szabadságot. Bár a férfi dolgozni szeretett volna, az orra alá dugtak egy papírt, hogy a járvány miatt nem akar bejárni, így ugyan nem bocsátották el, a társadalombiztosítást fizették utána, de más ellátásra nem volt jogosult ez idő alatt. Majd amikor hétfőn elindult újra a közel ötszáz főt foglalkoztató üzem, akkor aláírattak velük egy augusztus 31-ig szóló szerződést, 20 órás munkaidőre, fele fizetésért.
Bértámogatásra várva
A magyar kormány elég sokáig húzta az időt a mentőöv bejelentésével, más európai országokban korábban meghozták már az 50-80 százalékos bértámogatásról a döntést. Közel félmillió cég működik Magyarországon, Schanda Tamás, az ITM államtitkára vasárnap arról beszélt, hogy 3953 cég nyújtotta be az igényét a bértámogatási programba, ez 53 ezer munkavállalót érint, azaz ennyien reménykedhetnek abban, hogy nem bocsátják el őket, és a csökkentett üzemmódban nem zsugorodik tovább a fizetésük. A második körben enyhébb feltételekkel, április közepétől elérhető program részletes szabályai a hónap utolsó napjaiban jelentek meg, főként kereskedelemi, vendéglátó- és feldolgozóipari vállalkozások éltek a bértámogatással.
Mindez azonban azt jelenti: a támogatási program másfél hónappal az után indult el, hogy a vállalkozások az első sokk hatására meghozták a döntéseket a csökkentett munkaidőről vagy a bértámogatásról. De az még a növekvő érdeklődés ellenére sem biztos, hogy a cégek nem az előrehozott gazdaságvédelmi csomag más elemeire támaszkodnak inkább. Egy csongrádi vállalkozó, akinek üzemében közel 250-en dolgoznak, annyi aggályt már korábban megfogalmazott, hogy adott esetben, ha csak a munkásai felére venné fel a támogatást, az feszültséget szülne. Ugyanis ha a dolgozók egy része a félmunkaidőre ugyanannyi fizetést kap, mint aki teljes műszakban dolgozik, az biztos konfliktusok forrása.
Egy, a madárinfluenzának és a koronavírusnak is áldozatul eső békési vállalkozás viszont azonnal ugrott a lehetőségre, élesítették is volna a mentőcsomagot már májustól, de náluk az állatjárvány terjedése miatt nem tudott elindulni a program. Az orosházi Pannon Fine Food Kft. április 23-án jelentette be, hogy már be is adták az igényüket. Az ehhez mellékelt tervből derült ki, hogy a kölcsönzött munkaerővel és egyszerűsített foglalkoztatottakkal együtt háromszázan dolgoznak a főleg vendéglátásba beszállító és exportra termelő cégnél. A kölcsönzött munkaerő egy részét már tovább kölcsönözték más üzemnek, ez a szám bővült volna a későbbiekben. Az állami támogatást százötven főre igényelték meg, így Nyeste Lajos ügyvezető szerint csak korlátozottan kellett volna elküldeni dolgozókat. Tehát a munkavállalók harmadát, de inkább felét még a mentőcsomaggal sem menthették volna meg. Minden tervet felborított azonban a madárinfluenza Békés megyei terjedése, emiatt ugyanis annyira visszaesett a vágható állatállomány, hogy nem tudják teljesíteni a támogatási rendeletben elvárt munkamennyiséget sem.
A Dunaferrnél sem problémamentes a támogatás: a vállalat ezer főre igényelné a bérkiegészítést, ennek feltétele, hogy rendezettek legyenek a bérviszonyok. A dunaújvárosi cégnél azonban késtek a bérek kifizetésével, így most kénytelenek mégis időben utalni a munkásoknak a napokban még 15-re igért fizetéseket. A cég vezetői azonban azt is közölték a minap: a Dunaferr "a túlélésért küzd".
