szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A veszélyhelyzet alatt 105 vállalatnál jelentek meg a katonák.

A Honvédelmi Minisztérium (HM) arra kérte a létfontosságú magyar vállalatok vezetőit, hogy értékeljék a veszélyhelyzetben hozzájuk kirendelt katonai parancsnokok tevékenységét – írja a Népszava.

A cégvezetőknek Benkő Tibor honvédelmi miniszter írt levelet, melyben egyrészt arról írt, hogy szerinte „számos közös eredményt sikerült elérni” a kirendelt katonákkal, másrészt megkérdezte, hogy a törzsek milyen mértékben járultak hozzá a kritikus helyzet kezeléséhez, hogyan tudtak részt venni a vállalat napi életében.

Benkő a Népszava szerint arról is érdeklődött, hogy hogy

lehet-e szerepe a katonai összekötőknek egy újabb veszélyhelyzet idején, más kritikus esetben, esetleg akár a napi működésben.

A járvány idején összesen 140, az ország működése szempontjából létfontosságú céget azonosítottak, de közülük végül 105 vállalathoz vezényeltek ki katonákat. Ilyen intézmény volt többek közt a Globus konzervgyár és a Pápai Hús is. Az akkor kiadott közleményekben megjegyezték, hogy a katonák a válalatok működését biztosítják, segítséget nyújthatnak viszont szállítási, elátási és őrzési feladatokban,
de szakmai döntéseket nem hoznak.

Később katonákat küldtek az energetikai cégekhez, a gyógyszergyárakba, továbbá távközlési társaságokhoz is.

A Népszava megjegyzi: a megnevezett cégek listáján ráadásul több olyan is szerepelt, amelyek korábban a kormányközeli vállalatok potenciális felvásárlási célpontjaként is felmerültek.
"Nem mondom, az első nap volt egy kis riadalom a cégvezetésben, amikor a központban megjelent két tiszt, katonai gyakorló ruhában. Azonban nem kezdtek el parancsolgatni, udvariasak voltak, mindenkinek bemutatkoztak. Kértek egy kis irodát maguknak gépekkel. Ennyi történt. Inkább csak figyelték, tanulták a cég működését, és amiben tudtak, segítettek nekünk" – mondta a lapnak az egyik nagy vállalatnál dolgozó forrása.

A napilap szerint a törvény alapján egyébként a vészhelyzet idején állami irányítás alá vont és kárt elszenvedett cégek kárpótlást is kérhetnek az államtól. A tárca erre vonatkozó kérdésekre azt közölte, hogy

a veszélyhelyzettel, katonai irányítással összefüggésben kártalanítási igényt nem támasztottak a cégek”.